Mikor forduljunk Fül-orr-gégészhez?

Az általános fül- orr- gégészeti rendelésen a fül, az orr- és orrmelléküregek, a szájüreg, valamint a garat, a gége, és a nyálmirigyek betegségeinek gyógyításával foglalkozunk. Rendelőnket azzal a céllal hoztuk létre, hogy kiemelkedő minőségű műszerekkel, családias légkörben, kezelhessük a hozzánk kerülő pácienseket. A magas színvonalú eszközpark és kíváló orvosi gárda mellett tőlünk, megértést, odafigyelést és megoldásokat várhat.

Panaszok, amikor mindenképp érdemes szakrendelésünket felkeresni:

• Fülfájás, füldugulás, fülzúgás, hallás panaszok
• Nem gyógyuló szájüregi panaszok
• Nyeléskor jelentkező fájdalom
• Tartós rekedtség
• Gátolt orrlégzés
• Visszatérő felső légúti fertőzések.

Fül-orr-gégészeti betegségek, amit szakrendelésünkön kezelünk

• Hallójárati gyulladás
• Középfül gyulladás
• Arcüreg gyulladások
• Garat-gége fertőződése, gyulladása
• Orrpolip
• Visszatérő felső légúti fertőzések.
• Fülfájás
• Szükség esetén műtéti indikáció megbeszélése

Kezelés ismertetők:

Dobüregi ventillációs tubus (Grommet) behelyezése krónikus savós középfülgyulladás vagy ismétlődő gennyes középfülgyulladás esetén. Leggyakrabban úgynevezett krónikus (három hónapnál tovább fennálló) savós középfülgyulladás, illetve ismétlődő gennyes középfülgyulladás, tartós középfül nyomáscsökkenés (allergia, egyéb felsőlégúti megbetegedések) esetén szükséges dobüregi tubus beültetés. A legújabb tanulmányok szerint a Meniere betegségben szenvedőknél a krízisek számát, illetve tünetek erősségét csökkentheti a ventillációs tubus. A középfülben normális esetben levegő van. A levegő a középfülbe a garat felső térségét a füllel összekötő fülkürtön keresztül jut be. A fülkürt gyenge működése miatt ez a szellőzés romolhat, vagy teljesen leállhat. Ha a levegő helyett a dobüreget folyadék tölti ki, akadályozottá válik a dobhártya-hallócsontláncolat rendszer mozgása, és emiatt a hallás romlik.

A tubus behelyezésével visszaállítjuk a dobüreg légtartalmát, ez helyettesíti a fülkürt működését. A ventillációs (Grommet) tubus egy kicsiny csövecske, amelyet a dobhártyába helyezünk. Endoszkóppal/mikroszkópos nagyítás mellett, helyi érzéstelenítés után apró metszést ejtünk a dobhártyán. A nyíláson keresztül leszívjuk a középfülben lévő váladékot, és a nyílásba illesztjük a tubust. A beavatkozás után a ventillációs tubus körül a dobhártya néhány nap alatt meggyógyul.

Rádiófrekvenciás orrkagyló kisebbítő műtét Az orrkagyló kóros megnagyobbodása akadályozza az orrlégzést, a melléküregek és középfül szellőzését és gátolja a szaglást. A rádiófrekvenciás orrkagyló kisebbítő műtét egy viszonylag új eljárás az orrkagyló megnagyobbodásának kezelésére. Ez az eljárással az orvos az orrkagylók méretének csökkentését és az orr légzési útvonalának bővítését végzi el, anélkül, hogy eltávolítaná az orrkagylókat.

• A beavatkozás általában akkor javasolt, ha az orrkagylók megnagyobbodása problémákat okoz, és a konzervatív kezelések nem bizonyulnak hatékonynak. Ilyen problémák lehetnek például:
• Krónikus orrdugulás: Az orrkagylók megnagyobbodása és az orrnyálkahártya gyulladása miatt az orr nyálkahártyája megduzzad, ami orrdugulást okozhat.
• Alvási apnoe (légzéskimaradás): Az alvási apnoe az egyik olyan állapot, amelyben a rádiófrekvenciás orrkagyló kisebbítő műtét hasznos lehet. Az alvási apnoe során az orr nyálkahártyája és az orrkagylók akadályozzák a légáramlást, és az alvónak nehézzé válhat a légzés.

Állandó orrfolyás: Az orrnyálkahártya válasza pollenek vagy allergének szervezetbe kerülésére. Az orrkagylók megnagyobbodása a problémát súlyosbíthatja, amely esetben a rádiófrekvenciás orrkagyló kisebbítő műtét hatékony lehet.

A rádiófrekvenciás orrkagyló kisebbítő műtét alkalmazható azoknál a betegeknél is, akik szeretnék javítani a légzésüket és így általános életminőségüket, de nem akarnak műtétet követő hosszú rehabilitációs időszakot.

Első lépés a részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat mely tartalmazza az orrüreg és az algarat endoszkópos vizsgálatát. A szükséges beavatkozást segít meghatározni a kor, a testalkat, a légzészavar súlyosságát, a szűkület helyét. Az orvos minden egyes esetet egyedileg értékel, és megfontolja az előnyöket és a kockázatokat, mielőtt a beavatkozást javasolná. A rádiófrekvenciás orrkagyló kisebbítő műtét során az orvos egy rádiófrekvenciás eszközt használ az orrkagylók megnagyobbodott szövetének hőenergiával történő összehúzására. Az eljárás során helyi érzéstelenítést alkalmaz az orrban, majd a rádiófrekvenciás eszközt a megnagyobbodott orrkagylóba helyezi, így a szövetet hővel kezeli, hogy csökkentse annak méretét. Az eljárás során az orvos a környező szöveteket minimálisan érinti, ezáltal csökkenti a lehetséges szövődmények kockázatát.

A rádiófrekvenciás orrkagyló kisebbítő műtét rövid időt vesz igénybe, általában ambuláns ellátásban elvégezhető, a páciens az eljárás után azonnal elhagyhatja az orvosi rendelőt. A gyógyulási időszak általában néhány nap.

A rádiófrekvenciás orrkagyló kisebbítő műtét biztonságos és hatékony lehet az orrkagylók megnagyobbodása okozta orrdugulás és alvászavarok kezelésére. Az eljárás azonban nem megfelelő minden beteg esetében, és az orvos javasolhat más kezelési lehetőségeket is a beteg egyéni körülményei alapján. Fontos megjegyezni, hogy az orrkagyló kisebbítő műtéteknek, beleértve a rádiófrekvenciás eljárást is, vannak lehetséges kockázatai és szövődményei, mint például az érzékeny nyálkahártya károsodása, az orrvérzés, az orrüreg fertőzése vagy az orrüregi szövetek hegesedése, melyek orvosolhatók, ha kell azonnal is.

Az orvos részletesen tájékoztatja majd Önt a műtét előnyeiről és kockázatairól, valamint a páciens körülményeit és az orvosi előzményeit is figyelembe véve dönt a kezelésről.

Prick teszt

A Prick teszt, közismertebb nevén bőrteszt, az egyik legelterjedtebb módszer az allergia diagnosztikában. Ezzel a teszttel az allergén anyagokra adott bőrreakciót értékeljük.

A Prick teszt során az orvos vagy az képzett egészségügyi szakember kis metszéseket vagy tűszúrásokat végez a bőrön a potenciális allergének kis mennyiségű kivonatával. Az Erzsébet Fürdőben használt tesztsor a 16 leggyakrabban előforduló légúti allergént (pollen, poratka, állati szőr) tartalmazza.

A tesztet általában az alkaron végzik. A bőrre helyezett allergén anyagokkal való érintkezés helyén, pozitív esetben az allergiás személyeknél bőrpír, viszketés, duzzanat vagy kiütések jelentkezhetnek.

Az eredményeket szakorvos értékeli, és ezek alapján diagnosztizálhatók az allergiák. Fontos megjegyezni, hogy a prick tesztet mindig képzett orvosi személyzetnek kell elvégeznie, mivel súlyos allergiás reakciók vagy egyéb szövődmények léphetnek fel.

Ha érzékenységre vagy allergiára gyanakszik bizonyos anyagokkal vagy anyagcsoportokkal szemben, javasoljuk, hogy konzultáljon allergológus vagy bőrgyógyász szakorvosainkkal, akik segíthetnek a megfelelő tesztek elvégzésében és az eredmények értelmezésében.

Mint sok más vizsgálat, úgy a bőrteszt sem végezhető el minden esetben. Bizonyos gyógyszerek szedése esetén hamis eredményt kaphatunk, így javasolt annak elhalasztása.

Kérjük vegyék figyelembe, hogy a következő esetekben nem javasoljuk vagy nem végezzük el a vizsgálatot:

• súlyos atópiás bőrfolyamat az érintett karonű
• antihisztamin ( allergia elleni gyógyszer) szedése a tesztet megelőző 5-7 napban
• szisztémás (intravénás, szájon át vagy végbélkúp formájában alkalmazott) szteroid a vizsgálatot megelőző 5-7 napban