A szürkehályog a WHO definíció szerint a szemlencse olyan mértékű borússága, amely a tiszta látást akadályozza. A szürkehályog az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, sokszor mindkét szemet érintő betegség, mely kialakulásának számos rizikófaktora ismert. A szürkehályog kialakulása ellen jelenleg nincs ismert megelőzési lehetőség, a kialakuló lencseborússág folyamata nem állítható meg, nem lassítható és nem fordítható vissza. A szürkehályog műtéti megoldása az egyik leggyakrabban és egyben legeredményesebben végzett sebészeti beavatkozás, mely egynapos sebészet keretei között végezhető az esetek döntő többségében.

A szemlencse műtétjeinek elsődleges célja tehát a látás javítása, a látásminőség és az életminőség javítása.

A szürkehályog jellemző tünetei

• homályos, ködös, rossz látás
• fakó, halvány színek észlelése
• a fényforrások (pl. autók lámpája) a korábbihoz képest zavaróbbak: jobban szóródik a fény, fénygyűrűk jelennek meg
• az éjszakai látás jelentősen romlik
• fokozódó rövidlátás („ismét tud tűbe fűzni”)
• kettőslátás, szellemkép megjelenése

A szürkehályog és a szemlencsével összefüggő panaszok kezelési lehetőségei, a műtét indikációi, kontraindikációi

A szürkehályog gyógyítása kizárólag műtéti, a műtéti indikáció mindig egyéni.

A műtét indikációi:

• ha a szürkehályog a látóélességet a beteg számára elfogadhatatlan mértékben rontja
• ha a lencsehomályok a szemfenéki elváltozások pontos diagnózisát vagy kezelését akadályozzák
• ha a szürkehályog gyulladást vagy másodlagos zöldhályogot (glaucomát) okoz
• szűk zugú glaucoma egyes eseteiben a tiszta szemlencse eltávolítása is a szemnyomás jelentős csökkenését eredményezheti

A szürkehályogon kívül észlelt bármilyen egyéb rendellenesség esetén egyéni mérlegelés szükséges a műtéti indikációról.

A műtét kontraindikációi:

• ha a beteg nem szeretné a műtétet
• ha a beteg általános állapota nem teszi lehetővé a műtétet, és/vagy a megfelelő műtét utáni kezelést
• ha szemüveggel, vagy kontaktlencsével a látóélesség megfelelően korrigálható és ezzel a beteg elégedett
• ha a műtéttől nem várható a látás javulása, vagyis a látáromlás tényleges korlátja egy vagy több, egyéb szembetegség

A műtétet megelőző vizsgálatok

A szemész szakorvosi vizsgálat során kórelőzmény (anamnézis) felvétel, majd szemészeti szakvizsgálat zajlik a következők szerint:

Az általános és szemészeti kórelőzmény rögzítése: a páciens általános állapotának, esetleges allergiáinak, gyógyszertúlérzékenységének rögzítése szemészeti anamnézisre vonatkozó kérdések: milyen volt korábban a két szem látása? mindkét szemen teljes volt-e a látás? hordott-e szemüveget, kontaktlencsét? volt-e korábban bármilyen szembetegség, kezelés, műtét?

A szemészeti szakvizsgálat: védőszervek, szemmozgások vizsgálata látóélesség vizsgálata speciális olvasótáblák segítségével szemnyomás mérés réslámpás vizsgálat: elülső és hátsó szegmentum részletes mikroszkópos vizsgálata a törőközegek átlátszatlansága esetén ultrahang-vizsgálat biometria (a szem biofizikai tulajdonságainak mérése) a műlencsetervezéshez, lehetőleg optikai elven működő készülékkel, amennyiben a lencsehomályok mértéke miatt a készülék nem mér tengelyhosszat, ultrahangos mérés is A műtétet megelőző vizsgálatok a műtét előtt maximum 1 hónappal végzendők, a biometria kivételével (ez lehet régebbi is). Amennyiben műtétre kerül sor, a műtét napján ismételt ellenőrző vizsgálat javasolt, melynek része a réslámpás vizsgálat, a törőközegek átlátszatlansága esetén pedig ultrahangos vizsgálat is.

A műtét előtt a pácienst fel kell világosítani a tervezett műtét menetéről, az esetleges szövődmények lehetőségéről, a műtét utáni kezelésről, életmódról. Ehhez a műtét előtt a páciens a betegtájékoztatót elolvassa, esetleges kérdéseinek megválaszolása után pedig a beleegyező nyomtatványt aláírja.

Aláírt nyilatkozat hiányában a beteg nem bocsátható műtétre!

A megszokott, egyéb betegségeire rendszeresen szedett gyógyszereket továbbra is szedni kell. Amennyiben a véralvadást befolyásoló gyógyszert szed, ezt feltétlenül tudassa orvosával, de általában ezek szedését nem szükséges felfüggeszteni.

A műtét előtt

A vizsgálat és a műtéti indikáció szakmai felállítása után informálni kell a beteget a műtét szükségességéről, annak előnyéről, a várható eredményről, az esetleges kockázatokról.

Meg kell állapodni a pácienssel a beültetendő műlencse típusáról (lsd. később) és a műtét után várható fénytörési eredményről (távolra és/vagy közelre lesz-e jó a látás szemüveg nélkül). Tudnia érdemes a betegnek, hogy a műtét után a tervezett távoli dioptriaértékhez képest 0,5 D-án belüli hiba aránya kb. 80%, tehát – kb. minden 5. műtét esetén – előfordulhat a pontos tervezés ellenére is szemüvegigény a műtét után.

Válaszolni kell a beteg minden, szemészeti állapotával és a műtéttel kapcsolatban felmerülő kérdésére. A beleegyező nyilatkozatot a beteg az indikáció felállításakor, a vizsgálat után hazaviheti, otthon tanulmányozhatja.

Tervezett műtét esetén az operáló orvos a beteg általános állapotáról, betegségeiről és gyógyszereléséről írásos véleményt kér a családorvostól. A cseppérzéstelenítésben végzett szemlencse műtét vérzés szempontjából kis kockázatú beavatkozás, így általában nem szükséges a vérhigító (thrombocytaaggregáció-gátló, illetve az antikoaguláns) kezelés módosítása vagy leállítása. A beteg operálhatóságának megállapítása a fenti adatok birtokában az operáló orvos felelőssége.

A szemlencse műtétjének technikája

A műtét döntő többségében helyi érzéstelenítésben, szemcsepp-érzéstelenítés mellett, fájdalmatlanul zajlik. Gyermek, rosszul kooperáló beteg esetén egyéb érzéstelenítési módszerek lehetségesek, azonban ezen esetekben a műtét egynapos ellátási formában általában nem is javasolt.

A műtét mai modern formája a phacoemulsificatio, mely során kisebb mint 3,0 mm széles sebet ejt az orvos a szaruhártyán, a saját, régi lencsét eltávolítja, helyére behelyezi a műlencsét, majd a szaruhártya sebét zárja, a műtéti területet antibiotikummal kezeli.

A két szem műtéte között ajánlott általában legalább 2 hetet várni, az első szem teljes gyógyulásáig, illetve a törőerő stabilizálódásáig, de indokolt esetekben az együlésben végzett kétoldali műtét is elfogadott. Az operatőr egyéni mérlegelése szerint a két szem műtét közti időszakot lerövidítheti.

Fertőzések elkerülése A műtéttel kapcsolatban alapvető elvárás a műtét előtti és azutáni fertőzések lehető legnagyobb arányú elkerülése. A tervezett műtét előtt napokkal elkezdett antibiotikum szemcseppnek nincs igazolt megelőző hatása, sőt a műtét előtti kezelés a baktériumok rezisztenciáját indukálhatja, így a műtét előtti napokban antibiotikumos szemcseppkezelés nem javasolt.

Műtét előtt közvetlenül a szemöldök és a szemhéjak, valamint a szempillák fertőtlenítő anyagokkal lemosása javasolt. A kötőhártyazsákot a műtét előtt két alkalommal átöblítjük, ami igazoltan csökkenti a baktériumok elszaporodását a szemfelszínen, és jelentősen csökkenti a műtét utáni fertőzés kialakulását. A szemhéjak és szempillák izolálása steril, vízhatlan öntapadós fóliával történik. A műtét végén antibiotikumot alkalmazunk.

Antibiotikum szemcseppet javasolunk a műtét után legalább egy hétig. A szükséges szemcseppeket az orvos a zárójelentés megírásával egyidőben felírja, használatukról felvilágosítja a pácienst.

A műtét közbeni és műtét utáni komplikációk és azok kezelése Műtét során jelentkező komplikációk a legnagyobb sebészi óvatosság és elővigyázatosság mellett is ritkán, de előfordulhatnak.

Ezen szövődmények gyakorisága 1-2% alatti, döntően nem okoznak jelentős csökkenést az egyébként várható látóélességben.

A műtét után

A műtét után a páciens akár már néhány óra múlva otthonába távozhat, védőkagylóval a szemen, családi/hozzátartozói segítséggel, kísérettel. Otthonában az első napot nyugalomban, tiszta környezetben kell, hogy töltse, az orvos által javasolt kezelést folytatva.

Posztoperatív ellenőrző vizsgálatok ideje

A kontrollok idejét az operáló orvos határozza meg, szemlencse műtétet követően az első kontroll 24-48 órán belül, a második kontroll a 7-30. napon ajánlott. Ha a műtét közben komplikáció lépett fel, egyedi elbírálás alapján történik a kontrollvizsgálatok idejének megállapítása. A kontrollvizsgálaton részletes szemészeti vizsgálat történik.

A műtét után alkalmazandó szemcseppkezelés

A műtét után minden esetben javasolt gyulladáscsökkentő szemcseppekkel történő kezelés. Nincs kontrollált tanulmány a megfelelő helyi gyulladáscsökkentő típusára vonatkozóan. Jelenleg a döntés bármilyen szer (antibiotikum, gyulladásgátló, szemnyomás-csökkentő) egyedüli, vagy kombinációban való alkalmazása az operáló orvos feladata.

Ajánlott a leggyakoribb szemészeti gyulladást okozó baktériumokra ható antibiotikum tartalmú szemcsepp adása a műtétet követően legalább egy hétig.

A műtétet követő gyulladásos szövődmények megelőzésére ajánlott valamilyen gyulladáscsökkentő szemcsepp alkalmazása, 1-4 héten keresztül.

Pupillatágító eszköz Egyes ritka esetekben szükséges lehet használata, melyről kezelőorvosa tájékoztatja a műtét előtti kivizsgáláskor Ár: 70.000 Ft

• Lencseműtéthez szükséges vizsgálatok és árak.

** Műtét utáni kontrollok.